A gyönyörű színek, az intelligencia, az utánzási képesség és a kötődés mellett a madarak színeket és életet adnak az otthonhoz, és állandó beszédtémát szolgáltatnak az otthonon kívüli világban is. Aki szereti a papagájokat, annak hamar meglesz közülük a személyes kedvence – az enegeriabomba kecskepapagáj, a nimfa fütyülése, a hullámos papagáj aranyos természete, a kakadu tánca vagy az ara intelligenciája könnyen magával ragad. Mindegyikük végtelenül játékos, okos és szerethető, ez a legfőbb vonzerejük a külsejükön kívül.
A választás más szempontból sem feltétlenül egyszerű. Kezdő papagájtartónak fiatal madár ajánlott, aki új gazdája mellett nőhet fel és vele megtanulja a kötődést az emberhez. Gyakorlott papagájtartóknak egy idősebb egyed is megfelelő lehet. A papagáj beszerezhető boltból (kisállat-kereskedés) vagy tenyésztőtől is. Nagyon fontos a tájékozódás a megvásárolt madárról: meg kell ismerni a gondozási igényeket, a faj különleges igényeit, az adott egyed szokásait. Ezen információk átadása az eladó feladata. Alapigazság, hogy a papagáj igényei a méretével együtt nőnek: minél nagyobb, annál többet kell foglalkozni vele.
Vásárláskor a tenyésztelepekre általában nem engedik be az érdeklődőket, az előzetesen fényképről kiválasztott madarat a többitől elkülönítve lehet csak megtekinteni. Ennek oka leginkább a fertőzésveszély, amit a látogató akarartlanul is behurcolhat a madárházba, óriási kockázatnak téve ki ezzel annak lakóit. Profi madártartók szerint ez egy tanulságos pontja a papagáj beszerzésének: olyan tenyésztőtől, aki ellenőrzés nélkül bárkit odaenged a röpdéjébe, nem is érdemes vásárolni.
A szülők helyett sokszor a tenyésztő neveli a kispapagájt, kézzel. Ennek oka lehet szándékosság, mert így a madár hamar megszokja az embert, de lehet kényszeres is, mert a fogságban tartott madarak nem ritkák rossz szülők, akik nem törődnek a tojásból kibújt kicsikkel, nem táplálják őket. Ennek a kézi nevelésnek az előnye egy már eleve az emberhez szokott papagáj lesz, az ilyenek ideálisak a kezdő hobbistáknak is, mert könnyebb boldogulni velük.
A madár tartási módja méretfüggő, a kicsiket és a közepeseket lehet szobai röpdében vagy akár kalitkában is tartani, de csak úgy, hogy rendszeresen ki legyenek engedve a lakásban (megfelelő óvintézkedések mellett, pl csukott ablak). A nagyoknak madárszoba és/vagy kerti röpde szükségeltetik, mert náluk az is fontos, hogy állandóan le legyen kötve a figyelmük akkor is, amikor a gazdi nem tud foglalkozni velük.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: